Figura Stúdió Színház

A gyergyószentmiklósi Figura-Stúdió Színház az erdélyi magyar színházak nem-hagyományos törekvéseket képviselő társulata, az egyetlen, amely hangsúlyozottan kísérleti színházi programmal tevékenykedik.

A Figura 1984-1990 között kísérleti csoportként működött, Bocsárdi László vezetésével. 1990. szeptember 1-től kapott intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven, kultúrminiszteri jóváhagyással. 2005-től a színház igazgatója Béres László rendező.

A 20.000 lakosú kisvárosban működő színház egyszerre próbál megfelelni a kisváros elvárásainak és a Figura szellemiségének. A kis létszámú társulat megpróbálja e két egymással látszólag ellentétes elvárást ötvözni. Így alakulhat ki az a helyzet, hogy a színház megújítását célzó törekvések, a kísérleti irányvonal - a mozgás és táncszínházi produkciók, az abszurd játékok és az ősbemutatók - melett jelen van a bérletrendszer is, amely magas színvonalú, a közönség ízlését kielégítő előadásokat sorakoztat fel - klasszikusok, kortárs drámák.

A figurás életmódra jellemző az állandó változás. Ahhoz, hogy a társulat frissessége, nyitottsága megmaradjon, elengedhetetlen az állandó mozgás, az állandó helyváltoztatás. Ezért a Figura folyamatosan turnézik Székelyföldön, Erdélyben, a Partiumban és Magyarországon is.

“Íme, itt van a hetedik magyar színház.

Született 1990-ben, és a Figura-Stúdió névre hallgat. Azt már az elkövetkezõ idõk döntik el, hogy koraszülött volt-e, avagy hat újjal, zápfoggal született csodagyermek. Egy biztos: járni már tud s hangja az értelemhez szól, az értelemhez tesz panaszt. (…)”

Ferenczes István (Hargita Népe, 1991. március 19.)

“Feltehetjük a kérdést: eladható-e a kísérleti színházi elõadás? Igényli-e a közönség?

A Figura új nézõket kíván teremteni. Közönséget toboroz: a két és félmilliónak a kilenc tizedébõl, aki még nem jutott el Tháliába és abból az egytizedébõl, aki már nem hajlandó színházba járni. Arra a nézõtáborra számítanak, arra a közönségre licitálnak, akik ma még nem azok… Saját magukkal versenyeznek, nem a nagyszínházakkal, állandó útkeresésük során megtehetik azt, amit mások nem - kockáztatnak! Dupla vagy semmi…

Izgalmas figura!”

Szatmári László ( Mûvelõdés, 1992. november.)