Minden jó, ha vége jó Kézdivásárhelyen
Kézdivásárhelyen vendégeskedik a Figura Stúdió Színház Shakespeare vígjátékával, a Bolond és a Király szerepében Viola Gábort láthatja a nagyérdemű.
Tegyünk a cím után pontot: életfilozófia. Tegyünk felkiáltójelet: hitvallás. És ha kérdőjelt teszünk? Azt jelzi, hogy megnéztük a darabot. Nagy kérdés, hogy mi az a minden-rossz, ami végül is jóra fordul; s még nagyobb, hogy van-e rosszabb annál, amit minden-jóként erőltet ránk a végzet. A jó és a rossz esetünkben ugyanazt jelenti: a házasságot, amelyről nemigen derül ki, hogy a szerző szándéka szerint a boldogság metaforája-e vagy a boldogtalanságé. Ez a házasság ugyanis kényszerházasság.
Ismert téma, bár nem a romantikus vígjátéké. Tengernyi érzelmes irodalom foglalkozik a férjhez kényszerített asszony keserveivel, lényegesen kevesebb a szerelem nélkül, akarat ellenére megnősített férfi sanyarú sorsával. Van azért erre is példa, olykor tragikus, többnyire komikus. A „különös házasság” legvadabb változatát az ősmesék között tartja számon az emberiség emlékezete.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy rút Banya, aki csellel, bűbájjal, boszorkánybölcsességgel megkaparintotta a szerencsétlen Ifjút, hogy szemérmetlenül elvétesse magát, sőt könyörtelenül el is fogadtassa. Az áldozat előbb rúgkapált, aztán megtört, végül beadta a derekát, mire szörnyűséges hitvese kötelességtudóan átváltozott Tündérkisasszonnyá.
Így szólt a fabula, s a pszichológusok azt is tudják, hogy miről. Mint párdarabja, a Békakirály meséje, ez is szorongásos vágyképzeteket vetít ki, csak épp a férfilélekből. Sejthette ez Shakespeare. Alighanem.
A Minden jó, ha vége jó bontott és bonyolított formában újrajátszatja a vágyakozó nő és a szorongatott férfi ősi pszichodrámáját, oly módon felforgatva a hagyományos alaphelyzetet, hogy a Banya helyére kezdettől fogva Jótündért állít. Hogy ettől értelmét veszti a példázat? Várjuk ki a végét!
A 25 éves Figura első ízben játszik Shakespeare művet, előadják Viola Gábor m.v., Kőmíves Csongor, Kolozsi Borsos Gábor, Szabó Eduárd, Bartha László Zsolt m.v., Boros Mária, Tamás Boglár, Máthé Annamária, Gazdag Erzsébet, Imecs Levente m.v., zenéjét szerezte Zénó Apostolache m.v., jelmeztervezője Szabó Annamária m.v., a díszletet a rendező Kövesdy István m.v. tervezte.
Az előadást 2010. június 6-án, vasárnap, este 7 órától játsszák a kézdivásárhelyi Vigadóban.
