Boros Kinga: Gyerekszoba
A közönség általi fogadtatáson mérni egy elõadás sikerét egyetlen mûfaj esetében nem butaság. Ha gyerekelõadáson a közönség lelkesen bekapcsolódik a színpadi játékba, és válaszolgat a színészeknek, rövid pillanatokra izgatott figyelemmel elhallgat, mert a cselekményben jelentõs fordulat történt, ha azonosul, közösséget vállal a szereplõkkel, és ennek hangot is ad – ha tehát egy gyerekelõadás jó fogadtatásban részesül, nagy valószínûséggel jó elõadással van dolgunk.
Jó elõadás az, amelyik belopja a gyermek lelkébe a színház csodáját, és egy életre nézõt csinál belõle. Ezen a színpadon színészi konzerveket nyitogatni, fantáziátlan díszletet felállítani, takaréklángon letekerni az elõadást nem lehet, mert az unatkozó gyermek zajong, szaladgál, „rosszalkodik”, tönkreteszi az elõadást. És nem is szabad: hiszen az elsõ néhány elõadás a leendõ nézõ gyerekszobája.
