Hej, a falon egy légy ül
Aki Georg Büchner: Leonce és Léna darabját megnézi a Figura Stúdió Színház előadásában, aligha szabadulhat e butácska daltól, melynek szövege a címben teljes egészében jelen van, ismételni pedig míg a világ lehet. Hej, a falon egy légy ül, egy légy ül, egy légy ül – motoszkál a fülekben, megadva a Büchner-darab jellemzőjét: butuska szerelmi történet vígjátéknak álcázva, elgondolkodtató mondanivalót hordozva létről, unalomról, célról, szerepekről.
Még fel-felötlenek gondolatok, melyeket a figurások által ültetett be fülünkbe a szerző: „ideálom, hogy meglássam a saját fejem tetejét” – mondja Leonce, unalmában porszemszámlálást tervezve. Fejét üres bálteremnek nevezi a sok újdonsággal nem kecsegtető világban, hol apja, Péter király csak azt tudja, gondolkodni kell, muszáj elméleteket gyártani, s ha a cukorkásdoboz a jobb zsebbe kerül, romokban az egész szisztéma.
Véglénypolitika, ázalékdiplomácia – ismerünk saját világunkra, és érzelmek síkján is örökzöldekbe kell botolnunk: „Iszonyú az én munkám: semmit se csinálni. Szeretni? Munka az is… vagy tevékenység.”; „Házasodni annyi, mint utolsó cseppig kiinni a gémeskutat.”, „Mért szögeznek össze két kezet, mely nem kereste egymást?” – hangzik el a deszkákon, mintha csak a nézőnek tennék fel a kérdést, a végén pedig tárcán nyújtanák a jellemzést. Mert milyen sokunkra mondhatná a játékmester vagy az őszinte barát, melyből a színházi előadásban is egy ha akad, hogy „Felséged egy rosszul nyomtatott könyv: betű egy szál se, csak egy csomó gondolatjel.”
A Figura Stúdió Színház színészei – Veres Előd, Máthé Annamária, Barabás Árpád, Bartha Boróka, Boros Mária, Szabó Eduárd, Vass Csaba, Vajda Gyöngyvér, Gazda Erzsébet –, a rendező Béres László, Ungváry Zrínyi Ildikó dramaturg, Laczó Henriette díszlet- és jelmeztervező és Czári Tibor zenéje meghozták kedvemet, hogy Büchner „könnyed vígjátékát” elolvassam, megemésszem. A figurások játéka? Engedjék meg, hogy Barabás Árpád legyen az a színész, akiről szuperlatívuszokban szólok. Nézzék meg a darabot, megértik majd, miért. Látatlanban viszont jó, ha tudják, Barabás Árpád énekli, hogy „hej, a falon egy légy ül, egy légy ül, egy légy ül”.
Balázs Katalin
