Kicsiknek és nagyoknak Többsincs királyfi figurásan
A Figura Stúdió Színház ebben az évadban elsőként egy gyermekelőadással mutatkozott be. Barabás Árpád, a társulat színésze ezúttal rendezőként próbálja felhívni a figyelmet, hogy jó hinni a mesében, akár felnőttként is. Ezért egy régi világot tárnak a gyerekek elé mesebeli szereplőkkel, fordulatokkal, kalandokkal, ötvözve napjaink modern eszközeivel. A mesét színpadra alkalmazta Duró Győző, a szombathelyi Weöres Sándor Színház dramaturgja.Gyermekzsivajjal telik meg a gyergyószentmiklósi színházterem. Az óvodások várakozással telten még alig foglalják el helyüket a széksorokban, már skandálják: „kezdődjék, kezdődjék!”. Arra azonban várni kell, hiszen sok időre van szükség, amíg megérkezik a sok apróság, és elhelyezkednek. A türelmetlenebbek nehezen értik meg, miért nem láthatják már a mesét, a királyfit, a királylányt meg a sárkányt. Benedek Elek Többsincs királyfi című meséjében ugyanis mindezek megtalálhatók, garantálva a sikert.
Hirtelen sötétség borul ránk, itt-ott zaklatott mocorgás hallatszik, aztán pillanatokra elnémul a sok kisgyermek, meg a függönyt megvilágítva bábok tűnnek fel, egy királylány és egy királyfi. Aztán ismét csend és sötétség, majd kezdetét veszi az előadás. Feltűnik az ördög, aki a vászonra vetített képek, a bekiabáló gyermekek szerint televízió segítségével idézi fel a múltat, azt, amikor a király odaígérte neki legnagyobb kincsét, a fiát, cserébe, hogy megtalálja a kiutat az erdő mélyéből. A szerződést ezen a napon kell teljesíteni, hiszen a gyermekek betöltötték a húsz esztendőt, megköttethetik tehát a házasság. A király szeretné megmenteni egyetlen fiát, így elküldi, keresse meg Világszép Gyöngyvirágot, aki Napnyugaton él. Kalandok során talál egymásra a két szerelmes szív, meg kell birkózzanak a sárkánnyal, ármánykodással, és természetesen végül az ördögöt is le kell győzzék. A királyfi azonban nincs egyedül, vele van hűséges szolgája, János, és annak talpraesett székely felesége. A zenei aláfestések, a vetítések segítségével próbálják még valószerűbbé tenni a történetet. A kicsik az igazi sárkányt hiányolják, az utánzat nem nyeri el tetszésüket. A kislányokat elvarázsolja a királylány gyönyörű fehér ruhája, néhányan Hófehérkéhez hasonlítják szépségét. A fiúk a kardos jeleneteket értékelik jobban. A cselekmény sodorja magával őket, de az óvodásoknak sok a szöveg, a monológ, időnként elkalandoznak, ez-az elvonja a figyelmüket a színpadról. Az előadás végén azonban együtt csapják össze tenyerüket, és kifelé menet tovább mesélnek. Megosztják egymással élményeiket, véleményüket. Elérte tehát a célját Benedek Elek és a Figura meséje. Győzött a jó, és a színház felülkerekedett a televízió által sugárzott időnként idegborzoló rajzfilmeken.
