MÚLT! JELEN! JÖVŐ?
Fennállásának huszadik évét ünnepeli idén a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Ebbõl az alkalomból szeptember elsõ hétvégéjén jubileumi fesztivált rendeztek, melyen bemutatták a színház jelenleg mûsoron levõ elõadásait, vendégszerepelt a Bozsik Yvette Társulat, és sor került egy beszélgetésre Múlt! Jelen. Jövõ? címmel. A fórum nem annyira a meghitt nosztalgiázás céljával jött létre, mint inkább a társulat azon vágyából, hogy aktuális problémáikat értõ és megértõ színházi emberek elé tárják.
Fennállásának huszadik évét ünnepeli idén a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Ebbõl az alkalomból szeptember elsõ hétvégéjén jubileumi fesztivált rendeztek, melyen bemutatták a színház jelenleg mûsoron levõ elõadásait, vendégszerepelt a Bozsik Yvette Társulat, és sor került egy beszélgetésre Múlt! Jelen. Jövõ? címmel. A fórum nem annyira a meghitt nosztalgiázás céljával jött létre, mint inkább a társulat azon vágyából, hogy aktuális problémáikat értõ és megértõ színházi emberek elé tárják. A meghívottak: Kötõ József színháztörténész, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke, Szép Gyula zenész, az RMDSZ mûvelõdési alelnöke, Kelemen Hunor, író, Hargita megyei képviselõ, Zsehránszky István, színházi szakíró, az Etnikumközi Hivatal tanácsosa, Pap József polgármester, és a városi tanácsosok, valamint több generációnyi õs-figurás. A beszélgetés moderátora: Hegyi Réka, színházi szakíró.
A városvezetõség terve, amely a fórum egyik témája volt, egy mûvelõdési közintézmény létesítése. Ennek értelmében a Figura Stúdió Színházat az elkövetkezõkben átszervezik, a Mûvelõdési Ház igazgatósága alá vonva az eddig önállóan mûködõ intézményt. A színház jelenleg saját épület nélkül mûködik, ami nemcsak az állandó játszóhely hiányát jelenti, hanem az eredményes pályázásban, tehát pénzszerzésben is gátolja õket. Az összevonás révén hozzájuthatnának, bár nem egyedüli használóként a Mûvelõdési Ház épületéhez, amelyet azonban harminc éve nem javítottak. A termet a színházi évad majdnem teljes idején lehetetlen fûteni, nincsenek megfelelõ öltözõk, világítási technikája a nullával egyenlõ, kijavítása lehetetlennek látszik. A négyszáz férõhelyes, az egykori pártgyûlésekre szabott terem ráadásul nem felel meg a színház profiljának, és a város sem képes ekkora nézõsereg kitermelésére. Két érdek csap tehát össze: a társulaté, amelyik nem akarja elveszíteni intézményi önállóságát, és megfelelõ körülményeket szeretne munkája folytatásához, és a városvezetõségé, amelyik a közmûvelõdésre jutó kevéske pénzbõl a lehetõ legkevesebb fõfájással szeretne letudni kulturális életet és színházat.
A fórumnak rövidített, szerkesztett változatát közöljük, vigyázva arra, hogy mindegyik fél mondanivalóját és elõadási módját hûen adjuk vissza.
Legutóbbi hozzászólások