Ősbemutató a színház világnapján
Egy nemzetközi csapat együttműködésének eredményeként jött létre a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház legújabb előadása. A Napút a cédrus árnyékában című darab bemutatóját szombaton, március 27-én, a színház világnapján tűzték műsorra.
Vajdasági író, elefántcsontparti, ám Franciaországban élő zeneszerző, budapesti látványtervező és ugyancsak vajdasági, ám Toulusban oktató színész-rendező – ez a nemzetközi alkotócsapat a Figura hét színészének előadásában visz színre egy nem mindennapi, a gyergyószentmiklósi kísérleti színház jellegéhez tökéletesen alkalmazkodó előadást.
Az első drámás író Danyi Zoltán, Döbrei Dénes rendező felkérésére írta meg a Napút a cédrus árnyékában című drámát, a Csak egy mondat novellája alapján. „A drámát egy nagyon nehéz műfajnak tartom, hogy kevésnek érzem magam, hogy meg tudjam írni” – vallja az író, akinek segítségére volt a rendező hasonlóan szabadelvűnek mondható felfogása: a szöveg semmivel sem fontosabb egy előadásban, mint a díszlet, a látvány, a hanghatások vagy a színészi játék. Döbrei Dénes rendező szerint fontos hangsúlyozni, hogy az improvizáció adta szabadság csak bizonyos keretek között keresheti az utat.
A színészek felé a rendező részéről ugyanez az elvárás: szabadsággal kezelni a szöveget, a kellékeket, a színészi technikákat. És bár ez nem egyszerű feladat, tekintve a lehetőségek határtalan világát, melyet a szerző a színházi alkotók rendelkezésére bocsát, a színészek mégis ezáltal válnak teljes értékű társalkotókká.
A gyergyószentmiklósiak előadása nemzetközi csapat együttműködésében jöhetett létre
Fotó: ÚMSZ
A gyergyószentmiklósiak előadása nemzetközi csapat együttműködésében jöhetett létre
A gyergyószentmiklósiak előadása nemzetközi csapat együttműködésében jöhetett létre
„Ez az első olyan munka, ahol a rendező-koreográfus és a díszletes mellett van élő író, hús-vér zeneszerző is, egyszóval ez egy nagyon jó óvoda, a tapasztalatszerzés alapiskolája” – fogalmazta meg a darab kapcsán érzett hangulatokat Kolozsi Borsos Gábor színész.
A színműben ugyanolyan fontos a látvány, a hanghatások jelenléte, a szöveg, a díszlet – a zene mellett ezek mind megszólalnak, mint egy-egy különálló hangszer, hogy aztán a zeneszerző egy összefüggő formát adjon nekik. Életzörejek, hangulatok, egyféle színházi zenévé érnek össze, melyben jellegzetes kedélyvilágot határoznak meg a mindennapjaink zörejei is, mint egy mosógép vagy fiákeres szekér hangja.
„Különösen érdekes számomra, hogy több dimenzióban fut a cselekmény, azaz hogy a darabban szereplő író, miközben készíti a regényét, beszélget az általa megformált szereplőkkel” – mutatta be színházzenei gondolatvilágát Rodolphe Bourotte, francia zeneszerző.
Hegyi Csaba, budapesti látványtervező egy igazi képzőművészeti alkotást, egy építészeti remekművet tervezett a színpadra, melynek felépítése komoly feladat a színészek számára is.
„Bár fontos a közönség hangulata, én nem a közönségnek rendezek előadást. Azt a fajta színházat akarom megmutatni, ami belőlem fakad. Lesznek, akik nagyon szeretik majd, de olyanok is lesznek, akiknek nem fog tetszeni, sőt olyan is lesz, aki azt fogja mondani, hogy ez nem színház” – jelzi előre az előre nem jelezhetőt Döbrei Dénes rendező.
Ami a közönség reakcióját illeti, az egyéni feladat: mindenki saját asszociációi szerint, életéből merítve írja meg saját darabját. „Számomra a legfontosabb, hogy egy olyan munka szülessen, amelynek minden pillanata őszinte, melyben olyan momentumok találkoznak, hol mindenki saját magát adja és ez a lendület a közönséget is magával sodorja” adott hangot vágyának Döbrei Dénes. Az előadást a színház világnapján, március 27-én mutatják be a kultúrház színpadán.
Csibi Márti
